A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja, mert sokan immunizáló hatást is tulajdonítanak neki. Gyakran ajánlják a parlagfű tea fogyasztását, mely azonban nem az allergizáló pollenű virágzatból készül, hanem a virágzás előtti, zsenge, zöld levelekből. Egyes természetgyógyászok szerint a parlagfű tea úgy működik, mint az immunterápia: hosszas kúra alkalmazása hatására csökkenhet az allergiás reakció erőssége. Ennek ellentmondhat az a tény, miszerint az immunterápiás készítmények a pollen tisztított kivonatát tartalmazzák biztonságos, ám hatékony mennyiségben – ellentétben a teával, mely csupán a növény leveléből készül, és magát a pollent nem is tartalmazza.
Mindemellett a parlagfű tea immunizáló hatását egyes fogyasztók megerősítik, ám ez a jótékony hatás hivatalosan és orvosilag nem bizonyított.
Fontos megemlíteni, hogy a parlagfű fogyasztása károsíthatja is az egészséget, mert olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi és Általános Orvostudományi Karának kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Eredményeiket 2017 májusában a PLoS One tudományos folyóiratban jelentették meg. Eszerint a parlagfű hosszú távú fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletekben észlelt agy- és vesekárosító hatás. Ennek fényében kijelenthető, hogy a parlagfű fogyasztása nem feltétlen tekinthető biztonságosnak.
Az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) egyébként a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növények közé sorolta a parlagfüvet.
Egy másik, talán napjainkban már nem annyira jellemző, igen veszélyes gyógyászati módszer, hogy a parlagfű allergiás beteget beküldik a parlagfű mezőre, mondván, hogy ha „töményen” belélegezi a pollent, majd hozzászokik a szervezete és elmúlik az allergiája. Ez egy igen veszélyes dolog, hiszen, ha az allergia mellett az illetőnek már esetlegesen allergiás asztmája is kialakult, ilyen esetben életveszélyes asztmás rohamot is kaphat.
Tévesen sokan azt gondolják, hogy az allergiás beteg immunrendszere gyenge, vagy alul működik. Pont ellenkezőleg: az allergia egy olyan betegség, ami tulajdonképpen az immunrendszer túlműködése miatt jön létre. Tévesen betolakodónak tekint olyan anyagokat, mint az allergének, például a pollenek, melyek az egészséges emberekre nézve teljesen ártalmatlanok. Az immunterápia során immunrendszerünk idővel megtanulja, hogy ne tekintse veszélyesnek az adott allergént.
Az allergiás beteg szervezete az allergén ellen úgynevezett specifikus antitestet termel (specifikus IgE), amivel kapcsolódva az allergén (pl. pollen) bizonyos sejtekből hisztamint és egyéb vegyületek felszabadulását eredményezi. Ennek hatására jönnek létre végül a jól ismert allergiás tünetek, melyek megjelenése nagyon változatos lehet: orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, irritált és könnyes szem, viszketés és csalánkiütés, csak hogy párat említsünk.
Az immunterápia során a megfelelő koncentrációjú, rendszeresen adagolt, tisztított (nem módosított) allergénkivonat hatására az allergiás immunrendszer idővel átáll egy másfajta, „védő” antitest (IgG) termelésére, ami gátolja az allergiás tüneteket okozó antitestek (IgE) működését, illetve annak termelődése idővel le is csökken.
Ennek eredményeként nem alakul ki gyulladásos reakció az allergén hatására, vagyis a beteg allergiás tünetei megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek.
Ma már egyszerre több mint 200 allergénre is el tudjuk végezni az allergiavizsgálatot, mindenhez egy vérvétel szükséges csupán, mely egy objektív vizsgálat, és közben semmilyen provokációnak nem tesszük ki a beteg szervezetét. A pozitív vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy egy adott allergénnel szemben érzékennyé vált a páciens, de nem jelenti automatikusan azt, hogy allergiás is. Ahhoz, hogy ez kijelenthető legyen, a tüneteknek és a vizsgálati eredményeknek egybehangzónak kell lenniük. Pl. ha a beteg allergiatesztje pozitív lett a parlagfűre, de az adott pollenszezonban (augusztus, szeptember, már október is) nincs szénanáthás tünete, akkor csak érzékeny a parlagfűre, amiből idővel, ha nem kezelik megfelelően, kialakulhat az allergiás betegség. Viszont, ha a teszt pozitív és pollenszezonban jelentkeznek az allergiás tünetei, akkor allergiás. Lényegében tehát összefüggést kell találni a pozitív teszteredmény és a meglévő tünetek között.
Molekuláris vérdiagnosztikával a keresztallergiákat is el tudjuk különíteni a valódi allergiáktól. Például a parlagfű és a fekete üröm esetében: mivel mindkettő a fészkes virágzatúak családjába tartozik, sokszor együttes teszt-pozitivitást okoznak, holott a betegnek valódi allergiája, tünetei csak az egyikre vannak. Ezt azonban nem lehet megítélni csupán a beteg elmondása alapján, mivel az említett növények pollenszórásának ideje közt nagy az átfedés, így szimplán a tünetek alapján nem lehetne egyértelműen kijelenteni, hogy a beteg az adott időszakban melyik növény miatt tüsszög.
Egy másik érdekesség az orális allergia szindróma (OAS), mely pollen és étel között jön létre. Ilyen esetben a hasonló molekulaszerkezet miatt alakulnak ki tünetek: szájüregben kellemetlen viszketés, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, akár hasi görcsök jelentkezhetnek a pollenallergiásoknál bizonyos ételek fogyasztásakor. Csak, hogy néhány példát említsünk: parlagfű allergiásoknál a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka okozhat ilyen panaszokat, fekete üröm allergia esetén a kömény, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, nyírfa allergiásoknál az alma. Ennek igazolásában szintén a molekuláris vizsgálat segíthet, mely biztosan kimutatja, hogy ténylegesen ételallergiánk van -e, vagy csupán keresztallergiáról beszélünk. Amennyiben ténylegesen ételallergia igazolódik, úgy javasolt a megfelelő diéta tartása. OAS esetében az azt okozó pollen elleni immunterápia ezen tüneteinket is megszüntetheti.
Az allergén immunterápiás kezelést az is elkezdheti, aki több mindenre allergiás. Ilyen esetben a kezelés ideje nem feltétlen duplázódik vagy triplázódik, ugyanis léteznek kombinált készítmények, melyek egyszerre hatnak pl. a parlagfű-fekete üröm vagy a nyírfa-mogyorófa-égerfa párosításokban. Allergén immunterápia csak légúti allergénekre elérhető, ételallergénekre való terápia még fejlesztési fázisban van. Emellett folyamatosan zajlanak kutatások, az Egyesült Államokban például már tesztelik az egy időben kettő, nem kombinált készítménnyel való allergén immunterápiás kezelést, mely jó eredményeket mutat, így várhatóan hamarosan hazánkban is elérhető lesz ez a módszer.
Még napjainkban is sokan elérhetetlen, drága kezelésnek gondolják az immunterápiát. Több tanulmány is kimutatta, hogy a pár évig tartó immunterápia költsége, melyet követően a betegnek 10-15 évig nem lesz szüksége tüneti szerre, jelentősen kevesebb, mint az ugyanennyi ideig rendszeresen megvásárolt antihisztamin, szteroidos orrspray, allergiás szemcsepp költsége.
És nem utolsó sorban az allergén immunterápiával nem a tüneteket, hanem magát a betegséget kezeljük.
Szerző:
Dr. Moric Krisztina
főorvos, fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont
Feltöltés dátuma: 2021.05.21.
